Ma itt volt Gréti,mert tegnap con volt és itt aludt. Semmi extra nem volt,csak a szokásos.De jól éreztem magam.^^ És úgy döntöttem , mostmár igazán tényleg lekéni írni a napjaimat,mert nekem kell emlék róla,úgyhogy remélem mostmár ktiartóan fogom folytatni.
Egész nap egy bizonyos személy uralta a gondolataimat,ami nagyon nagyon nem jó,mert most teljesen másra kéne koncentrálnom. Itt állok az egyik legnagyobb álmom kapujában,és tereli a figyelmemet. Most nagyon arra kéne koncentrálnom,ami végre megadatott nekem. Igen,erre azt mondják,hogy telhetetlen vagyok. De ha egyszer nem értem meg mi történik velem,és...

Jajj,leírhatatlan. És holnap végre látom. Igaz,tegnap is láttam. Egy nap kimaradt és máris rettenetesen hiányzik. Nem akarok megint csalódni. Nem bírnám ki. Remélem minden jól fog alakulni... Bárcsak! ♥